Egy egészségügyi stratégia gyakran egy feltevésen nyugszik arról, hova megy az egészségügyi dolgozók és az ondersteunend personeel idejének nagy része. Ennek az időnek jelentős része nem az ágy mellett vagy a pultnál töltődik, hanem rögzítésben: dossziévezetés, jelentéskészítés, átadás, elszámolás, tervezés és az indikáció vagy beutaló körüli adminisztratív lépések. Emellett van olyan munka is, amely bizonytalanság melletti megítélésen alapul: egy diagnózis mérlegelése, egy kezelési terv módosítása, egy beszélgetés a pácienssel vagy a családdal. Ez a kétféle munka összefonódik, de nem reagálnak ugyanúgy az automatizálásra.
Ami az egészségügyet más ágazatoktól megkülönbözteti, az az, hogy sok munka kimenetelét nem csupán a sebesség vagy a költségek irányítják, hanem a felelősség, a protokoll és az a tény, hogy egy hiba nem mindig helyrehozható. Ez nem jelenti azt, hogy az AI itt ne venne át munkát. Azt jelenti, hogy a hely, ahol ez történik, és a mellette megmaradó felügyelet mértéke, máshol helyezkedik el, mint egy olyan ágazatban, ahol egy hiba csupán pénzbe kerül.
Az egészségügyi szervezeteken belül látható, hogy a munka három kategóriára oszlik. Az adminisztratív munka egy része — egy dosszié összefoglalása, egy sablon kitöltése, egy minta felismerése rutinszerű adatokban — átvehető az AI által, kevés vitával a kimenetelről. Egy második réteg emberi felügyelettel működik: az AI javaslatot tesz, egy orvos vagy ápoló jóváhagyja vagy elutasítja, indoklással. Gondoljon egy koncept levélre, egy kockázatbecslésre vagy egy első triázsra. A harmadik réteg emberi munka marad: a beszélgetés a pácienssel, a végső döntésért viselt felelősség, azok a helyzetek, amelyekben a kontextust és a tapasztalatot nem lehet helyettesíteni egy adatokból származó mintával.
Ez a három réteg csaknem minden egészségügyi intézményben egymás mellett létezik. A szervezetek közötti különbség nem abban rejlik, hogy használnak-e AI-t, hanem abban, mennyire élesen tudják, munkájuk mely része melyik rétegbe tartozik, és hogy ez a beosztás még megfelel-e annak, ami ma technikailag lehetséges.
Az a sebesség, amellyel az AI átveszi a munkát, jelentősen eltér a szervezetek között, és ez a különbség visszavezethető. Ahol a dossziék strukturáltak, a protokollok egyértelműek és az irányítás központosított, ott az első és második réteg munkája gyorsabban tolódik el: kevesebb tér marad a kivételeknek és kevesebb ellenállás egy olyan rendszerrel szemben, amely átveszi a munka egy részét. Ahol a dossziévezetés szétaprózódott a rendszerek között, ahol a csapatok autonóm módon dolgoznak, és ahol a szervezet több szakterületet szolgál ki saját szabályokkal, ott ez az elmozdulás lassabban megy végbe, nem azért, mert hiányzik a technológia, hanem mert a keretfeltételek nem illeszkednek.
A szabályozás ebben külön szerepet játszik. Ami ma felügyelet alá tartozik, azt egy szabvány- vagy tanúsítási módosítás holnap másképp sorolhatja be. Egy jelenleg érvényes feltevés, mely szerint "ez a szabályozás miatt emberi munka marad", bejelentés nélkül elévülhet. Ez nem ok arra, hogy várjunk, hanem arra, hogy tudjuk, mely feltevések függnek ettől az órától.
Egy egészségügyi stratégiai terv gyakran tartalmaz egy feltevést a szükséges fte-kapacitásról az adminisztráció, tervezés vagy elsővonalbeli megítélés terén. Ha az AI ezeknek a feladatoknak egy részét el tudja végezni, nem maga a terv változik, hanem a feltevés, amelyre épül. Ez másfajta beszélgetés, mint a személyzetről szóló beszélgetés: hogy egy intézmény mit kezd a felszabadult kapacitással, az a saját törvényes munkafeltételi és participációs követelmények hatálya alá tartozik, és erről nem szól ez az oldal. Amiről itt szó van, az az, hogy a stratégia mögötti feltevés még érvényes-e, és ki ellenőrzi ezt.
Ugyanez az elmozdulás más ágazatokban is megfigyelhető, mindegyiknél saját ritmussal és saját szűk keresztmetszetekkel: a nagykereskedelemben a stratégiai nyomás elsősorban a készlet- és rendeléskezelés körül változik, a feldolgozóiparban az elmozdulás közelebb áll a tervezéshez és minőségellenőrzéshez, az üzleti szolgáltatásokban pedig főként a tanácsadási és jelentéskészítési munkát érinti. Az egészségügy ezekkel az ágazatokkal osztozik abban, hogy egy terv mögötti feltevés úgy évülhet el, hogy senki sem veszi észre, amit egy igazgatóság megkérdezhet magától azzal a kérdéssel, hogyan ellenőrzi, hogy a stratégiája még megfelelő-e.
Arra a kérdésre, hogy egy adott egészségügyi szervezetben mely munka valóban átvehető az AI által, mely rész marad felügyelet alatt, és mely rész marad emberi munka, egy általános leírással nem lehet válaszolni: ez osztályonként, rendszerenként és protokollonként eltér. Az FTE TO AI munkafelmérése ezt a kérdést feladatonként válaszolja meg, azon munka alapján, ahogyan azt az adott szervezetben ténylegesen végzik. Aki tágabban gondolkodik azon, hogyan viszonyul egy stratégia egy olyan környezethez, amely gyorsabban változik, mint maga a terv, az kiindulópontot talál abban, mit kell tenni, ha a piac gyorsabban változik, mint a stratégiája.
Egy igazgatóság, amely gyanítja, hogy stratégiájának egy része elévült feltevésen nyugszik, ezt a gyanút konkréttá teheti. Az ingyenes feltevés-ellenőrzés egy rövid kör, amelyben megnevezi a legfontosabb feltevéseit, és feltevésenként láthatja, mikor erősítették meg utoljára és ki által. Ez nem tanácsadás és nem ítélet a személyzetről, hanem első benyomás arról, hol áll még szilárd talajon a terve, és hol nem. A teljes stratégiai nyomáspróba, ágazati képpel, igazgatósági diagrammal és folyamatos feltevéslistával, jelenleg épül.
Stel uw vraag. Vaak zit de echte vraag een laag dieper — daar mag ik naar vragen.
Answers come from this site’s knowledge base. Not tailored advice, and not a scan of your company.